Yahoo Canada Web Search

Search results

  1. Assisi Ferenc (latinul: Franciscus Assisiensis), egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc (latinul: Seraphicus vagy „Pater seraphicus”) (Assisi, 1182.

  2. hu.wikipedia.org › wiki › AssisiAssisi – Wikipédia

    Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban, Perugia megyében; Umbria régióban, a Subasio-hegy nyugati részén. Assisi Ferencnek, a ferences rend alapítójának és Olaszország védőszentjének, továbbá Klárának ( Chiara d'Offreducci ), a klarisszák rendje alapítójának a szülőhelye.

  3. Giovanni di Pietro di Bernardone ( c. 1181 – 3 October 1226), known as Francis of Assisi, [b] was an Italian mystic, poet, and Catholic friar who founded the religious order of the Franciscans.

  4. Assisi Ferenc, egyházi nevén Assisi Szent Ferenc vagy ahogy a ferencesek nevezték: szerafikus Szent Ferenc a Kisebb Testvérek Rendje azaz a ferencesek rendjének alapítója és a klarisszák társalapítója. A római katolikus egyház szentként tiszteli.

  5. Oct 4, 2018 · Október 4-e szentje: Assisi Szent Ferenc. Minden idők egyik legnépszerűbb szentje, már életében legendák születtek róla, alakja számos képzőművészt, zeneszerzőt, írót, filmrendezőt ihletett meg. XVI. Benedek pápa az „életszentség óriásának” nevezte. Ferenc az 1180-as évek elején született Assisiben ...

    • st. francis of assisi wikipedia magyar1
    • st. francis of assisi wikipedia magyar2
    • st. francis of assisi wikipedia magyar3
    • st. francis of assisi wikipedia magyar4
    • st. francis of assisi wikipedia magyar5
  6. The Basilica of Saint Francis of Assisi (Italian: Basilica di San Francesco d'Assisi; Latin: Basilica Sancti Francisci Assisiensis) is the mother church of the Roman Catholic Order of Friars Minor Conventual in Assisi, a town in the Umbria region in central Italy, where Saint Francis was born and died.

  7. Jun 10, 2018 · Saint Francis of Assisi Church of Ferencváros (Budapest) Magyar: Ferencvárosi római katolikus plébániatemplom, romantikus, Ybl Miklós, 1867-1879. A nyugati kapu: első bélletíve palmettasoros, majd normannfonat következik. Ezután geometrikus, négyszögű elemekből álló pártázatsor díszíti az ívet.

  1. People also search for